Az Alapszófajok A Viszonyszók és A Mondatszók
Nem bővíthetők általában nem toldalékolhatók.
Az alapszófajok a viszonyszók és a mondatszók. önmagukban tagolatlan mondatként vagy tagmondatként álló szavak. A szófajok a szófajok a nyelvhasználatban jobbára egyformán viselkedő azonos szerepet betöltő és azonos célra szolgáló szavak osztályai csoportjai. A szavakat hasonló jelentésük alaki viselkedésük mondatbeli és szövegbeli szerepük alapján soroljuk be a szófaji csoportokba. Toldalékai utalnak a módra az időre a számra és a személyre.
A magyar nyelvre jellemző szófajok a következő 3 nagy csoportra oszthatjuk. Cselekvést történést létezést állapotváltozást kifejező szó. A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett amelyekre az alábbiak jellemzőek. Beszéd közben a kapcsolattartás szerepét tölti be.
Jelentésen a szavak használati értékét lehetséges beszédbeli szerepét. Jelentésük önálló fogalmi jelentés toldalékolhatók. Az alapszófajoktól mind a négy szempont terén különböznek. I alapszófajok 1 ige jelentés szerint.
A mondatszókkal viszont megegyeznek az első három vonatkozásban kivéve hogy a. A szófaj nyelvi kategória amelyet a szavak jelentése mondatbeli szerepe bővíthetősége és alaki viselkedése határoz meg. Szófajok 3 1 a szófajok rendszere. Főleg felkiáltó mondat értékű szó érzelmet és vagy akaratot fejez ki.
Toldalékaival a cselekvő számát személyét a cselekvés idejét módját és a tárgy határozott vagy határozatlan voltát fejezhetjük ki. Az alapszófajok fogalomszók önálló fogalmi jelentéssel rendelkeznek önállóan mondatrészek lehetnek.